Speciális sakkvariáns – Fischer sakk

Hallottatok már a Fischer-sakról, más néven Sakk 960-ról? Ez a sakktípus világszerte rendkívül népszerű. Hogyan működik ez a változat, és miben különbözik a klasszikus sakkal szemben?

A Fischer-sakk, más néven „Sakk 960”, a korábbi világbajnok, a legendás Robert Fischer nevét viseli. Fischer az 1990-es években javasolta ezt a változatot, mert olyan sakkot szeretett volna létrehozni, ahol kevésbé fontos a nyitások memorizálása, és nagyobb szerepet kap a kreativitás.

Miben más ez a sakk a klasszikus változathoz képest?

A fő különbség az, hogy a parti kezdete előtt a bábuk (az első és nyolcadik soron) véletlenszerűen kerülnek elhelyezésre, de mindkét játékos számára ugyanazon pozícióban. Például a bástya helyére futó kerülhet, a vezér helyére huszár, és így tovább. Csak két szabályt kell betartani:

1. A futóknak különböző színű mezőkön kell állniuk.

2. A királynak lehetőséget kell biztosítani mindkét bástyával történő sáncolásra (hogy Fischer-módra mindkét sáncot végre tudja hajtani).

Hogyan történik a „Fischer-mód” szerinti sáncolás?

A Fischer-sakkban a sáncolás szabályai megegyeznek a klasszikus sakkal: a király és a bástya a sáncolás előtt nem mozoghat, és a király nem haladhat át sakk alatt.

De hogyan sáncolunk, ha például a király e1-en és a bástya h1-en áll, ahogy a fenti ábrán látható? Egyszerű! A sáncolás után a király és a bástya ugyanarra a mezőre kerül, mint a klasszikus sánc esetén: a király g1-re, a bástya f1-re.

A jobb elképzelés kedvéért a következő ábra mutatja a sáncolást a második lépés után: 1. Hg3, Hc6 2. 0-0!

A Fischer-sakk célja tehát, hogy kizárja az összes eddig tanult megnyitást, amelyeket a játékosok addig elsajátítottak, és olyan helyzetbe hozza őket, ahol az első lépéstől kezdve gondolkodniuk kell. A teljes partin keresztül mindkét játékosnak meg kell küzdenie a szokatlan állásokkal, amelyek ritkán alakulnak át klasszikus pozícióvá, miközben rendkívül kreatívnak kell lenniük.

Egy kis matematika és statisztika

Tippeljük meg, hány legális kezdőállást lehet felállítani a fent említett szabályok figyelembevételével? Matematikailag is ki tudjuk számolni?

Valójában nincs szükség semmilyen speciális matematikai vagy statisztikai képességre. Kezdjük az első szabállyal – a futóknak a két átlót kell lefedniük (egyik fehér mezőn, másik fekete mezőn). Csak 4 lehetőség van a fekete mezőn álló futónak: a1, c1, e1 és g1, és 4 a fehér mezőn álló futónak: b1, d1, f1 és h1.

Tehát a két futót elhelyeztük, ami azt jelenti, hogy 6 mező marad a többi figura számára. A királynőnek hirtelen csak 6 lehetősége van, ahol elhelyezkedhet. Eddig teljesen egyszerű, igaz?

Most jön a nehezebb rész: hová tegyük a huszárokat (a bástyákat és a királyt későbbre hagyjuk, mert a második szabályt is be kell tartanunk)? 5 mező maradt a huszárok számára, amelyeken különböző elrendezések lehetségesek. A könnyebb elképzelés kedvéért játszhatunk az 5 egymás melletti mezőn – például a1-től e1-ig.

Ha nem hagyták ki egyetlen lehetőséget sem, akkor látható, hogy 10 lehetőségünk van a huszárok elhelyezésére (ahogy a táblázat is mutatja). Marad tehát a bástyák és a király elhelyezése, amelyeknek három mező áll rendelkezésre.

Itt figyelembe kell venni a második szabályt, amely kimondja, hogy a királynak képesnek kell lennie a sáncolásra. És itt jön a kis csavar – a királynak a két bástya közé kell kerülnie, hogy el tudja végezni a kis és a nagy sáncolást is. Egyszerűen ez azt jelenti, hogy az a három maradék mezőre a király és a két bástya elhelyezésére csak egy lehetőség van – a király a középső pozícióba kerül.

Összefoglalva mindent, amit eddig tudunk:

• 4 lehetséges mező a világos mezőn álló futónak

• 4 lehetséges mező a sötét mezőn álló futónak

• 6 lehetséges mező a vezérnek

• 10 lehetséges elrendezés a huszároknak

• 1 lehetséges pozíció a királynak és a két bástyának

Az utolsó lépés az összes szám szorzása: 4×4×6×10×1 = 960! Ha ez a szám ismerős, figyelmesen olvastál. A Fischer-sakkot ugyanis „960-as sakként” is emlegetik, és ezzel a számítással megfejtettük a név rejtélyét.

Az első Fischer-sakk világbajnokság

Az első Fischer-sakk világbajnokság 2019-ben zajlott, miután a FIDE hivatalosan versenyformátummá ismerte el ezt a sakkvariánst. A bajnokság Norvégiában került megrendezésre, ahol az akkori világbajnok Magnus Carlsen is részt vett. A torna valóban izgalmas volt, és megmutatta a nagymesterek igazi sakkerejét. A drámai döntőben az amerikai nagymester, Wesley So lett a Fischer-sakk világbajnoka.

Wesley So (jobbra) lett a legkreatívabb játékos

A bajnokság megmutatta, hogy a Fischer-sakknak van helye a modern sakkéletben, és hozzájárult hatalmas népszerűségéhez.

Akár a klasszikus sakk vonz, akár a Fischer-sakk világát szeretnéd felfedezni, egy minőségi fa sakkbábuk és tábla alapvető a valóban intenzív sakkélményhez. :)

Szerző: Stella Sáňková, női FIDE nagymester

Tetszett Önnek a cikk? Ne habozzon megosztani barátaival!