Queen of Chess – Judit Polgár
Lesz ez egy új sláger, mint 2020-ban, amikor a Netflixen a The Queen's Gambit című sorozat megjelent?
Magyarországon, ahol Judit Polgár született, a Queen of Chess című dokumentumfilm azonnal az első helyre ugrott a nézettségi listán.

A sakkozók számára ez egy jól ismert történet, amelyet kereskedelmi formába öntöttek. A sakkozáshoz nem értő nézők viszont felfedezhetik a sakk szépségét és a sportág buktatóit egy izgalmas történetben, amely soha nem fog megismétlődni.
Ebben a dokumentumfilmben leginkább a produkciót értékelem. A 90 perc alatt egy pillanatig sem unatkoztam. Filmkészítési szempontból remekül van megalkotva.

Néhány kommentátor talán csak azt kritizálta, hogy túl sok Garry Kasparov szerepelt benne. Ennek azonban megvolt az oka. Engem viszont meglepett, hogy Garry beleegyezett ebbe. Az első jelenet után, amikor megjelent a képernyőn, feltettem magamnak a kérdést: „Hogyan tudott ezzel egyetérteni?”
Miután megnéztem a dokumentumfilmet, nagyon szerettem volna elmélyülni a sakkstatisztikákban. Megnéztem a dokumentumfilmben szereplő játszmákat is, és számomra még jobban összekapcsolódtak a történettel.
Lehetőségem volt személyesen találkozni Judit Polgárral. Pár szót váltottunk egymással. Jelenleg főként a sakk népszerűsítésével foglalkozik a fiatalok körében, ami összekötött minket.
Ha Judittal találkozol, ne számíts sztárkezelésre. Örömmel készít veled közös fotót, vagy beszélget veled. A dokumentumfilmet 9-ből 10-re értékelem. Az egyetlen pont, ami hiányzik a tökéletességhez, az az lenne, ha kevesebb Garry és több Bobby Fischer szerepelne benne.
Végül egy kérdés. Sikerül-e valaha más nőnek is olyan magas helyezést elérnie a sakk ranglistán, mint Judit Polgárnak?
Gyakran feltett kérdések a Queen of Chess című dokumentummal kapcsolatban
1) Miről szól a Queen of Chess című dokumentumfilm?
Ez egy dokumentumfilm-portré Judit Polgárról és az abszolút világelitbe vezető útjáról – beleértve azt is, hogy története mit jelentett a nők sakkban való megítélésében.
2) Ez egy valós események alapján készült dokumentumfilm?
Igen. Ez nem játékfilm, hanem dokumentumfilm, amely valós események, archív felvételek és tanúvallomások alapján készült.
3) Inkább a sakkról vagy inkább az életről szól?
Mindkettőről. A sakk a történet gerincét képezi, de a film nagy része a háttérrel, az edzésekkel, a várakozások nyomásával és azzal foglalkozik, hogy mi állt rendkívüli karrierje mögött.
4) A film azoknak is megfelelő, akik nem értenek a sakkhoz?
Igen. A dokumentum úgy van megalkotva, hogy a nyitások és az elmélet ismerete nélkül is működőképes legyen – a sakk pillanatok inkább a történet drámai pontjaiként szolgálnak.
5) Szerepelnek a dokumentumfilmben ismert személyiségek a sakk világából?
Általában igen (attól függően, hogy az adott verzió vagy vágás mit tartalmaz) – Garry Kasparov és más nagy nevek gyakran említésre kerülnek, ami kontextust ad az adott korszakhoz és az ellenfelekhez.
6) A dokumentum foglalkozik-e a szexizmussal és a sakkban tapasztalható akadályokkal is?
Igen, ez az egyik fő téma: a sztereotípiák, a sikerek bagatellizálása, a média nyomása, és az, hogy Juditnak hogyan kellett érvényesülnie egy olyan környezetben, ahol a nők sikereit gyakran más szemszögből nézték.
7) A dokumentum konkrét játszmákat és lépéselemzéseket mutat be?
Inkább kiválasztott kulcsfontosságú pillanatokat (győzelmeket, fordulópontot jelentő versenyeket és az azokat kísérő érzelmeket), mint a sakk tankönyvekben szereplő részletes edzéselemzéseket.
8) Ki készítette a dokumentumot (rendező)?
A Queen of Chess című dokumentumfilmet Rory Kennedy rendezte, aki Oscar-díjra jelölt és Emmy-díjas.
9) Milyen hosszú és milyen a tempója – „lassú” vagy dinamikus?
Ez elsősorban egy életrajzi dokumentumfilm, amelynek egyértelmű a cselekményvonala (gyermekkor → serdülőkor → karrier csúcsa → örökség). A tempó közepes: elég gyors ahhoz, hogy lekösse a figyelmet, de hagy teret a kontextusnak.
10) Miért érdemes megnézni?
Még ha nem is érdekel a sakk, ez egy történet az ambícióról, a fegyelemről és arról, hogy egy ember hogyan tudja kitolni a határokat annak, amit a társadalom „lehetségesnek” tart.
Tetszett ez a cikk? Ossza meg barátaival!


